Az utóbbi évek tudományos kutatásai alapján beigazolódik, hogy a bélflóra normalizálása döntő szerepet játszik az idegrendszeri és pszichiátriai betegségek oki terápiájában.A bél-agy tengely kommunikációs útjait többek között a bélfalban meglévő 500 millió idegsejt biztosítja.Feltűnően sok, krónikus bélbetegségben vagy irritábilis bélszindrómában (IBS) szenvedő betegnél figyeltek meg félelmi, szorongásos állapotokat, depressziót.Bizonyos kóros bélbaktériumok anyagcseretermékei képesek elősegíteni az autizmus kialakulását.
A bélflóra-rendellenességek szétágazó kóroktani szerepét vizsgálva a Western Ontario egyetem kutatója, Derrick MacFabe állatkísérletek alapján arra a feltevésre jutott, hogy bizonyos kóros bélbaktériumok anyagcseretermékei képesek elősegíteni az autizmus kialakulását. A toxikus anyagok különösen a búzalisztes táplálékok vagy tehéntejtermékek fogyasztásakor lehetnek kórokozók. A finomított búzaliszt és a tehéntej egyébként a biorezonanciás vizsgálatok szerint is „központi allergénnek” számít! Már 2004-ben kimutatta egy tanulmány, hogy bizonyos Clostridium-alfajok az autisztikus gyermekek beleiben az átlagnál jóval gyakrabban fordulnak elő. Azonban egyéb különbözőségeket is felfedeztek: az egészséges és az autista gyermekek beleiben más a dimethylamin és a hippursavak mennyisége, de az autisták például olyan anyagcseretermékeket is halmozottan hordoznak beleikben, mint az N-metil-nikoitinamid, amit egyébként a Parkinson-kórral is összefüggésbe hoztak.
Az viszont már régóta ismert, hogy az ebben a betegségben szenvedőknek nem csak a szociális viselkedése zavart, hanem sokkal gyakoribbak náluk a gyomor-bél fájdalmak és a hasmenés is. Egy 2005-ös vizsgálat 58 autista páciens vizsgálatánál kimutatta, hogy 90%-uknál voltak jelen gyomor-bél problémák, míg a kontrollcsoportnál egynél sem tapasztalták ezeket. Jóllehet az autizmus pontos oka még nem tisztázott, de több kutatás is arra a következtetésre jutott, hogy a késői forma kialakulásában bizonyos antibiotikumok masszív használata nagy bizonyossággal oki szerepet játszik.
Egy nemrég megjelent lengyel közlemény arról számolt be, hogy az emelkedett D-arabinitol-szint (amely a candidiázis korai kimutatója), valamint a vizeletben a D- és az L-arabinitol-arány eltolódása probiotikumok adására nemcsak hogy normalizálódott, hanem a betegek egyidejű koncentrációképességének és feladatmegoldó képességének javulásával is járt. Egy másik tanulmány abból a feltételezésből indult ki, hogy a higanymérgezés is kiválthat autizmust, mivel a központi idegrendszerben elfoglalja a létfontosságú cink helyét. Ezért a nehézfémeket megkötő szerekkel együtt a szervezet saját méregtelenítési funkcióját is erősítő probiotikumokat és olyan prebiotikumokat – pl. inulint – is adtak, amelyek a létfontosságú bélbaktériumok szaporodását segítik elő.
Egyéb vitális anyagokkal, nyomelemekkel együtt ez nagyon hatásos kezelésnek bizonyult.
Az utóbbi évek tudományos kutatásai alapján úgy tűnik, beigazolódik az, amit a természetgyógyászat mindig is állított, azaz, hogy a bélflóra normalizálása, a belek homeosztázisának helyreállítása döntő szerepet játszik az idegrendszeri és pszichiátriai betegségek oki terápiájában, és segít alapvetően átértékelni a jelenleg alkalmazott gyógyszeres protokollok szabályait.
.