0
Items : 0
Subtotal : Ft
View CartCheck Out
Minősítés
ISO 9001
E-mail
curabiombaby@gmail.com
Telefon
0670 7434787
Kérjen ajánlatot!
0
Items : 0
Subtotal : Ft
View CartCheck Out

Bél ,és az agy kapcsolata

A bélrendszer egészségéről már az ókortól tudni vélték a legkiválóbb elmék – a kínai, indiai orvosoktól kezdve Galenuson, Hippokratészon keresztül Paracelsusig –, hogy amennyiben ott felborul az egyensúly, annak az egész szervezet egészségromlása lehet a következménye. A legutóbbi évek kutatásai azonban arra a meglepő tényre világítottak rá, hogy a legkülönbözőbb pszichés problémák, idegrendszeri megbetegedések hátterében is létfontosságú bélflóránk színeváltozása áll, vagyis az agynak nagy szüksége van egy egészséges bélrendszer barátságára.

 

A modern korban az első, aki tisztán látta a belekben rejlő egészségforrást, az 1908-ban Nobel-díjat kapott orosz orvos-biológus Ilja Mecsnyikov volt. Ő a balkáni népek jó egészségi állapotának hátterében a rendszeres joghurtfogyasztást vélte fölfedezni, és ezért a tejsavbacilusokat tartalmazó ételek fogyasztására buzdított. Ugyancsak a 20. század elején a német Alfred Nissle doktor volt, aki a bélflórát – elsősorban az Escherichia colit – részletesebb vizsgálat alá vette. Ő fejlesztett ki elsőnek egy Escherichia-törzsből olyan gyógyszert, amit a mai napig használnak.

 

Az angol H. J. Norman azután már tágabb összefüggésekre lelt. 1909-ben közölte eredményeit depressziós betegek tejsavbaktériumokkal történő kezeléséről. Innen számíthatjuk a bélflóra és a lelki-szellemi egészség közötti összefüggés, a bél-agy együttműködés éráját.

 

A magasabb rendű élőlényeknek rendkívül sok energiát kell fordítaniuk a táplálék felvételére, feldolgozására, véráramba, illetve sejtekhez való eljuttatására. Minél magasabb rendű egy élő szervezet, annál több bakteriális segítségre van szüksége a harmonikus életvitelhez! A mi bélrendszerünkben mintegy 100 billió baktérium él, több, mint ahány testi sejtünk van! Ezeknek 4-500, egyes kutatók szerint 1000 fajtája szolgál bennünket, bár mind a mai napig igen sok homály fedi az egyes baktériumtörzsek speciális funkcióit. Az emberi bélflórát aerob (anyagcseréjükhöz oxigént igénylő) és anaerob (oxigén jelenléte nélkül is szaporodó) baktériumokra osztják fel. Az ismert, kutatott és egészségünk fenntartásához feltétlenül szükséges aerob fajok az Escherichia coli és változatai, az Enterococcus fajok és az enterobaktériumok. Az anaerobok közül elengedhetetlen összetevők a Lactobacillus-fajok, a bakteroidok és a bifidus törzsek. A leginkább kutatott Lactobacillus acidophylus tejsavat, ecetsavat és különböző kórokozók elleni anyagokat termel, és a bifidobaktériumokkal együtt a konkurenciát – és szervezetünk számára az alternatívát – jelentik a kórokozó baktériumoknak, a Klebsiellákkal, a Clostridiumokkal, valamint a Candida albicans gombafajjal szemben. Ezáltal megőrzik a bélrendszerben az ún. Kyber­státuszt, valamint hozzájárulnak – több mechanizmuson keresztül – a sav-bázis egyensúly fenntartásához is.

 

A szervezet egészére, de legfőképp a központi idegrendszer működésére kifejtett hatásuk jelentőségének megértéséhez azonban érdemes áttekintenünk az egészséges bélflóra tevékenységi körét ahhoz, hogy megértsük a Hippokratész által megfogalmazott tézist: „A halál a vastagbélben lakozik.”

Ezek a mikrosegélynyújtók a fentieken kívül szabályozzák a bélfal átjárhatóságát, a tápanyagok felszívódását, átalakítását, az immunválaszt (az immunrendszer 80%-a a vastagbél falában és a környékén lévő nyirokapparátusban található!). Ebből a tényből adódik például, hogy a bélflórát helyreállító probiotikumokkal jelentősen sikerült lecsökkenteni a több műszakban dolgozók erősebb igénybevételével kapcsolatos betegállomány idejét! A normál flórabaktériumok meggátolják a legkülönbözőbb „nem specifikus” bélpanaszok kialakulását, lerövidítik a káros anyagok által kiváltott hasmenések idejét. A gyermekgyógyászatban a rotavírusok okozta hasmenések megelőzésében és terápiájában játszanak elsőrendű szerepet, de a laktóz-intolerancia tüneteinek csökkentése és a krónikus hasmenések megszüntetése is fontos feladatuk.

E mellett az intakt bélflóra elengedhetetlenül szükséges ahhoz is, hogy a fitoösztrogének megfelelően átalakuljanak a béltraktusban, és ezáltal csökkentsék a klimaxszal járó különféle panaszokat, de részt vesznek egyes vitaminok, mint a K-vitamin vagy a biotin előállításában is. A legújabb felfedezések, például az egészséges bélflórának – pontosabban a Bacteroides és a Fimicutes törzsek arányának – az elhízásban játszott döntő szerepével kapcsolatban jelentette ki a heidelbergi európai molekuláris laboratórium munkatársa, hogy „egyszerűen sokkolt minket, mi mindent nem ismerünk ezen a területen! Teljesen újra kell gondolnunk az emberi test működéséről alkotott nézeteinket”.

 

A legkülönbözőbb nemzetközi kutatócsoportok foglalkoznak intenzíven a bélflóra megfejtendő titkaival, különös tekintettel a pszichiátriai és pszichológiai betegségekkel való kapcsolatra. „A félelem a belekben kezdődik, nem az agyban” – hangoztatják, de a pszichoszomatikus energetika is a tapasztalatok alapján azt tanítja, hogy az érzelmi információink legalább 80%-át először az agy vegetatív központjával intenzív kapcsolatban álló gyomor-bél rendszerben fogjuk fel, és például egy embertársunkkal való találkozásunkkor annak megítélése csak másodjára jut el a bélrendszerből a tudatunkig.

 

Feltűnően sok, krónikus bélbetegségben vagy irritábilis bél szindrómában (IBS) szenvedő betegnél figyeltek meg félelmi, szorongásos állapotokat, depressziót. Szoros összefüggés van a gluténemésztés zavara, valamint a maniaco-depresszív megbetegedések, illetve a skizofrénia között is.

 

Egy nemrég megjelent tanulmány egérkísérleteken mutatta ki például, hogy a probiotikumokkal kezelt egerek félelem- és fájdalomtűrő képessége lényegesen megnőtt a kontrollcsoporthoz képest! A kutatók abból indultak ki, hogy a bélbaktériumok egy fontos idegátviteli anyagnak, a gamma-aminovajsavnak (GABA) a képződését befolyásolják, mivel ez a szorongásos betegek vérében gyakorta emelkedett. Ennek kapcsán már embereknél is végeznek székletmintából ún. „neurostresszprofilt”, amely a bélflóra zavarain kívül az idegátviteli anyagok (a neurotranszmitterek) elemzésével is segíti a megfelelő terápiát.

A bél-agy tengely kommunikációs útjait egyrészről a bélfalban meglévő mintegy 500 millió (!) idegsejt, valamint az immunsejtek és a mediátor anyagok, mint például az interleukinek vagy a hisztamin biztosítják.

A DAO aktiválásában a B6-vitamin döntő jelentőségű, s ez a neurológiai betegeknél legtöbbször elégtelen mennyiségben van jelen. Egyoldalú vagy túlzottan fehérjedús táplálkozás, hosszan tartó fogamzásgátló-szedés, de sok egyéb gyógyszer is kiválthat B6-vitamin-hiányt. A DAO aktivitását ezeken kívül az alkoholfogyasztás is legátolja, ráadásul a borok, sörök, pezsgők jelentős mennyiségű hisztamint is bevisznek a szervezetbe.

 

A központi idegrendszernek speciális enzimje is van, amely a fölösleges hisztamint leépíti (hisztamin-N methyltranszferáze), de ennek kapacitása a rossz állapotban lévő bélflóra esetén elégtelen. Dr. Carl C. Pfeiffer kutatásai szerint a hisztamin-anyagcsere zavara, nevezetesen a vér emelkedett hisztaminszintje – vagyis a hisztadelia – gyengíti a reakciókészséget, az éberséget, negatívan befolyásolja az alvásritmust, a tanulást, a gondolkodást, az éhségérzetet, de egy sor egyéb, a központi idegrendszerrel összefüggő kórkép kialakulását is eredményezheti. A hisztadéliával feltűnően összefüggő kórképek között említi a kóros fáradságérzetet, a fejfájásokat, migréneket, a káros szenvedélyekre való hajlamot, a félelmeket, fóbiákat, az állandó belső feszültséget, a depressziót, a fájdalomérzékenység növekedését, a koncentrációzavart, a kényszeres viselkedésformákat, az alvászavarokat, a gyakori hangulatingadozásokat, sőt az erős nyálfolyást is. Dr. Pfeiffer tapasztalatai szerint a nem kezelt hisztadélia a félelmek és pszichózisok minden formáját és nehézségi fokát képes előidézni.

Az ijesztően hosszú idegrendszeri betegségsor kezelésében elsődleges szerepe van a bélflóra helyreállításának pro- és prebiotikumokkal, speciális oligoelemek adásával, úgymint kalcium, mangán, cink, C-vitamin, kurkumin, quercetin L-methionin, omega-3 zsírsavak. A mindennapi orvosi gyakorlatban előforduló kórképeknél – alvás- vagy emésztési zavarok, félelmi állapotok, depresszió vagy szenvedélybetegségek – a hisztadéliára, illetve annak fő kiváltó okára, a bélflóra arányainak felborulására mindig gondolnunk kell.